Közel száz felvidéki, magyarországi és kárpátaljai középiskolás indult útnak, hogy egy közös kiránduláson felfedezzék és megismerjék Kassa és környéke történelmi és kulturális kincseit. A Felvidéki sétát 24. alkalommal rendezte meg a Rákóczi Szövetség. 

Nagy benyomást tett a gyerekekre a kassai városnézés első helyszíne, a Rodostói ház, a Rákóczi-emlékhely, amely annak a háznak az utánzata, ahol a fejedelem 1720 - 1735 között száműzetésben élt, és meghalt. A kassai vár egyik legrégebbről fennmaradt részlete, a Hóhérbástya udvarán áll a kétemeletes épület, amelyet 1991-ben nyitottak meg a nagyközönség számára. Lőcsén a Szent Jakab-templom nyűgözte le a séta résztvevőit, majd a Lőcsei városháza épülete, melyben a Szepesi Múzeum működik.A rendzvény során Haraszti Attila, kassai főkonzul is köszöntötte a résztvevőket.

A fiatalok érdeklődve hallgatták az idegenvezetőt, aki elmondta, hogy 15. századi remekmű a város érdekes építészeti értékei közé tartozik. A diákok megtudhatták azt is, hogy az eredeti gótikus épületet a 17. században reneszánsz stílusban átépítették, valamint hallhattak arról is, hogy a harangláb a 18. században egy barokk stílusban tetőt kapott, ami összeköti a városházával. Többen is szelfi-képet készítettek az 1600-ban a térre kihelyezett, mára már idegenforgalmi látványossággá vált szégyen ketrece előtt.

A csoport felkapaszkodott a szepesi várhoz is és ámulva csodálták meg a gótikus várkápolnában berendezett egyháztörténeti kiállítást, illetve a toronyból eléjük táruló panorámát, a Szepesség nagy részét, a távolban a Magas-Tátra csúcsaival.

„Nemzeti összetartozás, hazaszeretet, magyar öntudat, felelősség, egységes Kárpát-medence. Jó társaság, jó hangulat, hosszú buszozások. Hagyományok és értékek megőrzése.” – ezeket a fogalmakat, mondatokat írták le a legutóbbi Felvidéki séta fiatal résztvevői arra a kérdésre, hogy mi jut eszükbe a Rákóczi Szövetségről. „Ha a jövőben a szüleinkkel kirándulni szeretnénk, akkor mindenképp Kassát és környékét, illetve a Szepességet fogjuk javasolni” - mondták a gyerekek az élményekben gazdag három nap után.

A csoport egyik túravezetője, a Rákóczi szövetség munkatársa, Csenger Orsolya számára meghatározó élmény volt, amikor egy kárpátaljai résztvevő odalépett hozzá és azt mondta, a felvidéki magyarok egykori kitelepítéséről hallottak nagyon megrendítették. Hasonló érzéseket váltottak ki belőle, mint amilyeneket Szolyván, a málenkij robotra elhurcolt kárpátaljai magyar áldozatok emlékműve előtt állva érzett. Ilyenkor érzi azt az ember, hogy mennyire közös a sorsunk, nekünk egymástól határokkal elszakított felvidéki, kárpátaljai, délvidéki, vagy akár erdélyi magyaroknak. Ezek azok az élmények, személyes benyomások, találkozások, amelyek igazán felemelőek a Rákóczi Szövetség programjain. Ezért nem munka, hanem küldetés számomra mindez – tette hozzá Csenger Orsolya. 

Nagyon fontos, hogy a lehető legtöbb Kárpát-medencei fiatal megélje ezt az élményt, illetve, hogy ilyen környezetben találkozhassanak, beszélgethessenek egymással - mondta Lados Balázs, történelem- földrajz szakos tanár. A Felvidéki sétákat évente kétszer szervezi meg a Rákóczi Szövetség, egyszer a keleti régiót és a Szepességet barangolják be, másodszor pedig a bányavárosokat és a nyugati régió szépségeit, kincseit csodálják meg.